• Nyitóoldal
• Hírek
• Technikai elemzés
• Grafikonrajzoló
• Makrogazdaság
• Tőzsdeforum
• Indexek

• Szolgáltatások:
• Tőzsdei konzultáció
• Ajánlom:
• Opciós Oktatás(Új)

“Ötven-száz év távlatából nem fogják érteni, miért égettük el egyik legfontosabb ipari nyersanyagunkat, a kőolajat,

(Trendlines.hu )2007. december 26. 23:28

hirdetés

“Ötven-száz év távlatából nem fogják érteni, miért égettük el egyik legfontosabb ipari nyersanyagunkat, a kőolajat, amikor rendelkezésünkre állt a napenergia,” mondta Sólyom László köztársasági elnök a közelmúltban a Heti Válasz és a Figyelő által, közösen megrendezett, klímaváltozásról szóló konferencián, azt illusztrálandó, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelemhez legelsősorban is alapvető szemléletváltozásra van szükség.

Beszédében a köztársasági elnök kiemelte, hogy azzal, hogy a termékek illetve szolgáltatások áraiban nincsenek beépítve a járulékos, természeti költségek, tulajdonképpen nem teszünk mást, mint hogy ezeket a költségeket a későbbi generációkra hárítjuk át. Ez a gyakorlat pedig egy olyan “fenntarthatatlan személyes magatartást” illetve “fenntarthatatlan gondolkodást” alakított ki, amin sürgősen változtatni kell.

Sólyom szerint ugyanakkor a szemléletbeni változásra az elmúlt időszakban több pozitív jel is utalt: “Fontos fogalmi és szemléleti változás, hogy a környezet védelmét ma a fenntartható fejlődés keretén belül értelmezik,” mondta az elnök. “Az Európai Tanács idén márciusi határozatainak legnagyobb érdeme az én szememben az, hogy az energiapolitikát, a klímaváltozást és az egész világ szegénységének a problémáját egységben szemlélik,” tette hozzá, arra utalva, hogy a szemléletbeli változás illetve a klímaváltozás által felvetett problémák között nemcsak szakmai illetve környezetvédelmi természetűek vannak, hanem ide sorolhatók azok a szociális problémák, amelyek esetleg az ökológiai katasztrófáknál is súlyosabbak lehetnek. “Az ENSZ fejlesztési szervezetének, az UNIDO-nak a főigazgatója múlt heti találkozónkon 450 millió ökológiai menekültről beszélt, ha nem cselekszünk azonnal,” nyomatékosította Sólyom.

A köztársasági elnök a most szükséges szemléletmód-beli változást az 1850 és 1950 között lejátszódó higiéniai forradalomhoz hasonlította, amely nemcsak hogy alapjaiban változtatta meg az emberi környezetet és életmódot, hanem – mai szemmel nézve – egyértelműen jobbá, kényelmesebbé tette azt. “A további gazdasági növekedés nem önmagában értelmes vagy ostoba, hanem attól függően az, hogy szolgálja-e a szükséges szerkezetváltást, vagy ellene hat,” általánosított Sólyom a közvetlen teendőkre utalva.

A fordulathoz már van elegendő tudás, létezik technológia, megkezdéséhez nem kell innovációra várakozni, mondta az elnök. A technológiai részletekről szólva kifejtette: “Ernst Ulrich von Weizsaecker és munkatársai már 1994-ben kimutatták, hogy az akkor – 13 évvel ezelőtt! – piacon lévő legjobb technológiák általános elterjesztésével négyszeresére lehetett volna növelni a természetes erőforrások felhasználásának hatékonyságát. Ez az a négyes szorzó, a híres “Faktor Vier” tehát az életszínvonal megtartása mellett 75%-os megtakarítási lehetőséget kínált. 1994 óta a hatékonyság tovább javult, s ma már egy egész nagyságrend, tehát tízszeres volna a technológiailag lehetséges megtakarítás abban az esetben, ha a beruházók és a fogysztók mindenből a legjobbat választanák.”

Sólyom szerint az EU-nak – különösen pedig az újonnan csatlakozott országoknak, így Magyarországnak is – kulcsszerepe lesz a szemléletváltásban. Az újonnan csatlakozott államok ugyanis sok tekintetben hasonló problémákkal néznek szembe, mint a fejlődő államok (szegénység, amortizálódott, cserére szoruló infrastruktúra, viszonylag alacsony egy főre jutó károsanyag-kibocsátás), viszont lényegesen fejlettebb politikai környezetben. Sólyom szerint ahhoz, hogy a probléma globális jellegéhez hasonló nagyságrendű változás indulhasson el, ahhoz egy nagy nemzetközi szervezet példamutató lépésére van szükség, és a jelenlegi szervezetek (NAFTA, EFTA, OECD, EU stb) közül erre az Európai Uniónak a legnagyobb az esélye. Az, hogy az EU-ban 20 éven belül le kell cserélni az energiatermelő üzemek felét – az újonnan belépett államokban még nagyobb részét –, Sólyom szerint hatalmas lehetőség a klímabarát technológiára való átállásra. Egyszerűen csak annyit kell tenni, hogy az államnak a megfelelő technológiákat kell támogatnia, a nem megfelelőket pedig nem szabad.

Magyarországról szólva Sólyom kijelentette, hogy az Alkotmánybíróság értelmezése az egészséges környezethez való jogról, mint alkotmányos alapjogról kivételezett helyzetet teremt még az európai országokon belül is. Az állam ugyanis nem csökkentheti a természetvédelem jogszabállyal biztosított szintjét. Sólyom példáként említette, hogy az AB előírta, hogy a privatizált védett területeket az államnak vissza kell vásárolnia, és a természetvédelmi hatóságok kezelésébe kell adnia.

További áttörés várható, amikor – Sólyom szerint még az idén – az Országgyűlés elfogadja a környezetvédelmi ombudsmanról szóló törvényt. “A szószóló nem egyéni jogvédelmet látna el, hanem a születendő nemzedékek érdekeit védné a jogalkotásban és a politikai döntéshozás orientálásával. Vizsgálatokat indíthat, mint bármely ombudsman, az állami szerveken kívül a magángazdaságban is, de döntést nem hoz majd, hatást csupán a véleményének nyilvánosságra hozatalával gyakorol,” mondta el a köztársasági elnök.

Hozzászólások